Saigon tengerszint feletti magassága a nulla és a 16 méter között változik, átlagban azonban legfeljebb 2 méter. Ez így önmagában még nem lenne akkora probléma, több tényező együttes hatása azonban meglehetős aggodalomra ad okot a szerteágazó döntéshozók felelősséget érző tagjai számára.
Saigon déli része mocsaras, apró patakokból, tavacskákból álló terület - mondhatni elzárt tabu kéne legyen a giga-mega építkezési vállalkozások előtt - amelyre a nagyfokú népesedés miatt egyre nagyobb szükség lett az utóbbi évtized folyamán. De sajnos nemcsak a kisebb családi házakat építőket engedték oda, hanem nyilván a 'megfelelő csatornák megdolgozásán' keresztül már hosszú évekkel ezelőtt megkezdődött a terület ipari mértékű - nem ipari - birtokbavétele. A 20-30 emeletes normál és luxus apartmanokkal kombinált irodaházak azonban a hétköznapi lakásvásárlók és úgy általában a polgárok számára láthatatlan veszélyt jelentenek a környezetre. Ezek a nagy lakóházak, bevásárlóközpontok és egyebek ugyanis brutális méretű mélyalapozást igényelnek, amelyek egyszerűen kiszorítják, eltüntetik a természetes vízelnyelő területeket. A sok, négyzetkilométerekről kiszorított víz nem tud beszivárogni a talajba, de cserébe megjelenik az utakon és az alacsonyabbra épült házakban is.
A videón az egyik 7. kerületi, esti, megszokott tájképet láthatjuk
Az elmaradt átgondolt településfejlesztés értelemszerűen elmaradt egyik első fázisa kellett volna legyen a csatornarendszer modernizálása és bővítése. Mindenekelőtt. Ennek hiánya a másik tényező, ami az ember által leginkább befolyásolható faktorok között szerepel. Egy településfejlesztési koncepció elkészítése sokkal durvább, mint mondjuk megírni a "Gyűrűk ura összest", már egy kisváros esetében is. Saigonban ezzel szemben még azt sem tudja senki megmondani, hányan is élnek ott, valószínűleg már a húszmilliónál járhatnak. A város déli, mocsaras területeinek felmérése valószínűleg eredményezhette azt a javallatot, hogy mégha modernizálják is a csatornahálózatot, akkor sem szabad mértéktelen ingatlanfejlesztésekbe csapni arrafele. Dehát ki figyelt erre oda, amikor a megfelelő hivatalokban egyre adták a kilincset egymásnak a dúsgazdag, külföldi cégek.
| Ezek normál családi házak a 7. kerületben. A baloldali a 2006-os építése óta 5 cm-t süllyedt. Lemérhető, ha a középső repedést nézzük. Eredetileg nem volt rés a házak között, aztán ahogy megindult a baloldali, elvált a festék és mérhető a különbség évről-évre. Rengeteg ház szenved attól, hogy nem tudták kiszámolni (nem is készülhettek rá), milyen mély alap is kell a biztonságos építkezéshez a gigafejlesztések hatásait (is) kompenzálandó a "mocsári" altalajról nem is beszélve. |
Mindezeket a bajokat tetézi tehát a város természetes adottsága vagyis alacsony fekvése és a klímaváltozással járó tengerszint-emelkedés, valamint a néha döbbenetes mennyiségű leeső csapadék.
Az ICEM - Nemzetközi Környezetvédelmi Menedzsment Központ egy tanulmánya szerint 2050-re a Saigon körüli mezőgazdasági területek 70%-a víz alá kerül, jelentős sósvíz betöréssel kiegészülve. Ugyan már korábban is védekeztek gátemeléssel, amely átmenetileg segítséget nyújtott 2008-ban az azt megelőző pár év árvizeihez képest, de a 7-8-2. (déli, dél-keleti) kerületek építkezései miatt új területeken bukkant fel a víz. Az OECD szerint Saigon a világ 10, árvíz és süllyedés miatt legveszélyeztetettebb városa között szerepel. A Saigoni Nemzeti Egyetem Geoinformációs Központjának jelentésében az áll, hogy az utóbbi 10 évben a város több területe 20-30 centimétert süllyedt, miközben semmi jel nem mutat a megállásra.
Legújabban holland szakértők javasoltak egy túlélési tervet a városnak, amely ráadásul az eddigi koncepcióknál olcsóbb megoldás lenne.
Forrás: http://english.thesaigontimes.vn/Home/business/other/23070/, http://www.dredgingtoday.com/2013/03/22/dutch-experts-present-ho-chi-minh-city-flood-defence-plan-vietnam/
