FRISSÍTÉS, július 24: Dunakeszin Nyíri Márton és Lukácsi Bálint képviselők a "Dunakeszi Reptérért" nevű fb-csoport alapítójának (Molnár György) szándékaival azonos nézeteket vallanak - a kezdetektől fogva. Nyíriék pedig benyújtották a jegyzőnek a népszavazási kérelmüket az ügyben.
Egyelőre jobbról is balról is sz*rik rá a média:
Botrány Dunakeszin: kié legyen a zöldmezős reptér?
Egyik oldalon a polgármester és a képviselők, másik oldalon az írástudó városlakók és felnőtt civilek
A történet irtó komplikált, és sokszereplős, ezért röviden veszem át a különféle, neten található anyagok velejét.
A Dunakeszi-Alagon található füves sportrepülőtér és lótréning telep az utolsó nagyobb, összefüggő ökológiai zöldterület Budapest környékén. Még Széchenyi István álmodta meg a Lovaregyletet, 1oo évvel később pedig sportrepülés is indult többek között id. Rubik Ernővel és a Góbéval. A területen védett növények és állatok élnek összhangban az odajáró és őket tisztelő emberekkel, a terület fontosságát a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól (DINPI) kezdve a kiherélt Kulturális Örökségvédelmi Hivatalig (KÖHI) mindenki írásba fektette már. Budapest északi részének átszellőzését is e terület biztosítja - amíg ingatlanspekulációk nem kezdődnek a területtel, felmérhetetlen károkat és akut településszerkezeti torzulásokat okozva.
A városlakók meglepően nagy tömegben helyezkednek szembe a polgármesterrel és az őt támogató (??) képviselőkkel. A Facebookon "A Dunakeszi Repülőtérért" név alatt csoportba tömörültek, kiegészülve szimpatizánsokkal, 1 hét leforgása alatt több mint 5 ezer fősre duzzadt a beépítéseket ellenzők száma.
Elgondolkodtató, hogy vajon kiket képviselnek a város képviselői, ha egyetlen kivétellel semelyik sem állt a tiltakozó lakosság mellé, s nem képviseli őket.
Időközben az alábbi szöveg jelent meg a csoport Facebook oldalán:
***
SZÉLES KÖZÖSSÉGI ÖSSZEFOGÁS DUNAKESZIN
Széles közösségi összefogást hozott Dunakeszin a polgármesternek a repülőtérrel kapcsolatos újabb húzása.
A teljesség igénye nélkül az előzmények dióhéjban:
A repülőtér mai területének egy része a második világháborút megelőző időszakban a lóversenypályához tartozott; a világháborúig nem volt itt repülőtér. Az 1944-es év végén a karámok egy részét lebontották, majd a németek kis teljesítményű futár repülőgépeikkel telepedtek le a repülőtér egyik részén. Kivonulásuk után az orosz katonák foglalták el, amelyet részben megnagyobbítottak.
A háború után a vitorlázó gépek birodalmává vált a terület, melyen a repülés mellett vitorlázógépek gyártása is folyt. Olyan híres gép is, mint a Góbé, itt készült; melynek id. Rubik Ernő volt a főkonstruktőre.
A rendszerváltás után - mint volt MHSZ vagyon - a 2000-es években Dunakeszi város tulajdonába került. Ekkor két repülőklub is dolgozott a területen.
Akkor a menő a lakópark építés volt. Ezért egyes körök ide lakóparkot szántak - természetesen vastag mutyiban... (Szerény számításom szerint ez olyan 15 milliárdos (!) buli lett volna...) A tulajdonba adás módját, az eljárást az itt működő klubok vitatták, és csak sok bírósági tárgyalás után került valóban a város tulajdonába. Ettől a nagy közfigyelemtől, melyet az ügy kapott, megrettenve - no meg azért, mert a lakópark építés már nem volt olyan nagy biznisz - a korábbi mutyis tervek szép lassan lecsendesedtek...
Az igazsághoz tartozik, hogy a terület természetvédelmi szempontból is igen nagy érték. Országosan kiemelkedő az itt élő védett ürgepopuláció, melynek nagyságát különböző források 2.000 és 10.000 egyed közé teszik. Valószínű, hogy az alsó határhoz közelebb van. Egyedenként 250.000 Ft a természetvédelmi értéke; csak maga ez 500 millió forint! (ha 10.000-es a populáció, akkor ez az összeg két és fél milliárd forint!) E mellett élőhelye más, védett növényeknek és állatoknak is a reptér.
Ez a sok szempont szerint is rendkívül értékes terület a kapzsi városvezetésnek ismét a látóterébe került. 2011-ben úgy gondolta a polgármester, hogy a klubokat ellehetetlenítve azt csinál a területtel, amit akar... Merthogy a kétharmad bármire följogosítja... Ezért olyan reptér üzemeltetési rendet vezetett be, ami a klubokat ellehetetlenítette; emellett a két klubot is egymásnak ugrasztotta; s közpénzen fizetett spicliket, akiknek az volt a dolga: figyeljék, hogy történik-e az általa tiltott időben repülés. És még horror összegeket kért azon létesítmények használatáért, melyeket a klubok építettek saját költségből; sokszor a két kezükkel... Az üzemeltetési rendet a klubok bíróság előtt, s a Pest Megyei Kormányhivatalnál megtámadták, és nyertek is. Mindez nem zavarta Dióssi urat... Az általa tiltott repülésnek titulált repülések miatt a reptér üzemét július elsejével betiltotta! Természetesen a haverjai szervezhetnek az eddiginél nagyobb gépekkel is fizetett sétarepüléseket a Dunakanyar fölött...
A klubok végleges elűzése után maradó területre felhasználási ötlet van bőven: Felröppent a hír, hogy Újpesttel közösen fociakadémiát létesítenek... (dupla nyelvcsapás a főnökének?)
Legújabban egy 25 m-es uszodát tartalmazó sportkomplexumot képzel ide... kihasználva azt, hogy a közel negyvenezres városnak egyetlen uszodája sincs, sőt, a Duna-parton is tiltott a fürdés. (egyszerűbb tiltani, mint a minimális körülményeket megteremteni...) Roppant érdekes, hogy az utóbbi választások során mindig előkerült kampányfogásként az uszoda létesítése... Persze, mint mondtam, mind a mai napig nincs uszodája a városnak...! Beindult máris a kampány? Ígérgetni kell az oszd meg és uralkodj jegyében? S a valós szándékot a reptér területével kapcsolatban még mindig sötét homály fedi...
Ez már "kiverte a biztosítékot" a lakosság körében... A facebookon szerveződött egy csoport a Dunakeszi Repülőtérért névvel. E csoportban nem egészen két nap alatt több mint 1.200 tag lett; politikai hovatartozástól függetlenül. A közös cél: meneküljön meg a nagy múltú, s Dunakeszi emblematikus objektuma: a repülőtér... Maradjon meg repülőtérnek, s maradjon meg az, ami volt: pilótaképző, s a rendkívül gazdag hagyományok folytatójaként a komoly sportértékeket létrehozó klubok zavartalanul dolgozhassanak tovább! Egyúttal maradjanak meg a természeti értékei is; mely annyira különleges, hogy az ökológiai folyosó magterületének számít, s mint ilyen nem is háborítható... Ez az értelmes cél sok embert összehozott, és összehoz! De mint tudjuk, ezek az értékek nem mindenkinek számítanak; egyeseknek a saját zsebüknek a köz rovására való alapos megtömése sokkal fontosabb!
Adataim egy részét is az itt megjelent hozzászólásokból merítettem.
Ha ebben az ütemben nő a létszám, az internet helyi forradalma Dióssit elsodorja...
Úgy legyen!
Quasimodo
***
A városban egyébként több nemzeti kincs elherdálására is fény derült, egyelőre következmények nélkül. Műemlék jellegű épületeket bontottak le az éjszaka leple alatt, amelyek az egykori Lovaregylethez tartoztak, árterületet töltöttek fel, tönkrették a szemetelők az ún. Fecskepartot. Néhány éve például egy nagyáruház vetett szemet a dunakeszi ősi tőzeglápra, amely ex-lege védettséget élvezett. Amíg önkormányzati segítséggel a védettséget el nem távolították, hogy a nagyáruház lebetonozhassa a tőzeglápot parkolónak. Nagy szerencse, hogy ez egyelőre nem tudott megvalósulni, mert kiderült a turpisság: